magyar zeneszerző
zongoraművész
zenetudós
Született: Nagyszentmiklós, 1881 március 25.
Elhunyt: New York, 1945 szeptember 26.
„Egy célt fogok szolgálni:
a magyar nemzet és magyar haza javát.”
Idézet Bartók Bélától, életének hitvallása.
Borsodsziráki kapcsolata
Borsodszirákon
született Bartók Béla dédapja,
itt leltek végső nyugalomra ükszülei.
A Denijs Dille francia nyelv- és irodalom tanár 1954 évi felfedezése.
A műemlék jellegű sírok a régi temetőben találhatók.
A két pilisi vörös márvány sírkövön az alábbi felirat olvasható:
Gregorius Bartók 1825 Gondoss Mária 1820, azaz Bartók Gergely, Bartók Béla ükapja és Gondoss Mária, Bartók Béla ükanyja.
Az anyakönyvi adatok szerint 1771-ben Borsodszirákon kötöttek házasságot. Itt született fiúk Bartók János, Bartók Béla dédapja is. Ő állította a síremléket szüleinek.
Borsodszirák büszke a nagy zeneszerzőre, büszkén ápolja a kultúrtörténeti értékét.
A Bartók kultusz a helyi névválasztásokban, a Bartók emlék őrzésében, a településen felállított köztéri emlékekben is megmutatkozik.
Bartók Béla emlékmű Bartók Béla ükszüleinek sírhelye.
Legismertebb művei
Színpadi művek
A kékszakállú herceg vára (1911)
A fából faragott királyfi (1914-16)
A csodálatos mandarin (1918-19, 1923)
Zenekari művek
„Kossuth” szimfóniai költemény (1903)
Táncszvit (1923)
I. zongoraverseny (1926)
II. zongoraverseny (1930-31)
Zene húros hangszerekre, ütõkre és cselesztára (1936)
Hegedűverseny (1937-38)
Divertimento (1939)
Concerto zenekarra (1943)
III. zongoraverseny (1945, kiegészítette: Serly Tibor)
Vokális és vokális-zenekari művek
Cantata profana (1930)
Négy szlovák népdal (1917)
27 egynemûkar (1935)
Kamaraművek
Vonósnégyes (1907)
II. vonósnégyes (19195-17)
I. hegedű-zongoraszonáta (1921)
II. hegedű-zongoraszonáta (1922)
III. vonósnégyes (1927)
I. rapszódia (1928)
II. rapszódia (1929)
IV. vonósnégyes (1928)
44 duó (1931)
V. vonósnégyes (1934)
Kontrasztok (1938)
VI. vonósnégyes (1939)
Zongoraművek
Tizennégy zongoradarab (Tizennégy bagatell, 1908)
Gyermekeknek (1908-9)
Allegro barbaro (1911)
Román népi táncok (1915)
Szvit (1916)
Improvizációk magyar parasztdalokra (1920)
Szonáta (1926)
Mikrokozmosz (1926, 1932-39)
Egyéb
Hegedű szólószonáta (1944)
Emlékévi rendezvények
2006. év Kitüntettjei
Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselõ-testülete, a település kulturális felemelkedésének érdekében kifejtett tevékenységéért 2006 évben PRO URBE Borsodszirák helyi kitüntetést adományozott néhai Kun Lajos, dr. Ráky Ferenc és Botya Péter részére alábbi érdemeik alapján:
Kun Lajos:
1930-ban szerzett népiskolai tanítói oklevelet. 1932-ben került Borsodszirákra kántortanítóként.
1951-től az iskola igazgatójaként működött, annak a boldvai általános iskolához történő körzetesítéséig.
1978-ban 48 évi működés után ment nyugdíjba.
Kun Lajosnak sokat köszönhet a település. Generációkat nevelt fel. Mint néptanító aktív pedagógusi működése idején, majd nyugdíjazása után, mint a helyi művelődési ház igazgatója minden tőle telhetőt elkövetett a helyi művelődés szervezéséért, a lakosság műveltségének emeléséért.
Az iskolai nevelő oktató munkája mellett színdarabokat tanított, énekkart vezetett. Rendszeresen és következetesen foglalkozott az ifjúsággal.
A Bartók hagyományok ápolása szellemében és érdekében zenei általános iskolát szeretett volna szervezni községben. Miután ez – nem rajta múlóan – nem sikerült a miskolci zenei munkaközösség szaktanárainak részvételével szolfézs, hegedű, zongora és tangóharmonika tanítást szervezett éveken keresztül.
Jelentős munkája volt abban, hogy Borsodszirákon a Bartók kultusz ápolása létrejött és helyi hagyománnyá vált. Segített Denijs Dille belga professzornak az emlékek felkutatásában.
Vezetője volt az 1955. július 26-án megalakult Bartók Bizottságnak. Éveken keresztül szervezte a helyi Bartók ünnepségeket, járási rendezvényeket, énekkari zenei találkozókat.
Szorgalmazta a Bartók név felvételét (iskola utca kultúrház, termelõszövetkezet) a Bartók ősök sírjának rendbetételét, ápolását.
Éveken át gyûjtötte a Bartók kultusz borsodsziráki ápolásának dokumentumait.
A falu kulturális élete összefonódott Bartók Béla nevével. A Bartók hagyomány ápolása, ünnepségek szervezése viszont nem jöhetett volna létre a helyi Bartók Béla Termelőszövetkezet támogatása nélkül. A termelőszövetkezet, – akkori vezetőinek köszönhetően – mint mecénás támogatta a község kulturális életét.
A szakköröket, nyugdíjasok klubját, a pávakör tevékenységét sem lehetett volna a segítsége nélkül működtetni.
A szövetkezet – elnökei Dr. Ráky Ferenc, majd Botya Péter -élen járt abban, hogy a tradicionális mezőgazdasági termelés mellett az ipari ágazat kiterjesztésével és fejlesztésével stabilabb gazdálkodást, jobb kereseti lehetőséget és több munkahelyet hozzon létre nem csak a településen, hanem a tágabb környezetben élő emberek számára.
A termelőszövetkezet vezetői –kiváltképpen 1970-es-80-as években – nagy figyelmet fordítottak a községben folyó a településfejlesztő tevékenységre ( Kultúrház felújítása óvoda építésének jelentős támogatása, sporttelep létesítése, vízhálózat fejlesztése.)
Jelentős támogatást nyújtottak Bartók ünnepségek szervezéséhez.
Bartók Béla születése 100. évfordulójának méltó megünneplésére Botya Péter irányítása mellett a Szövetkezet teljes egészében vállalta a Bartók Park kialakítását. Bartók szobor felállítását.
A kitüntetés adományozásáról szóló emlékplakett és emléklap valamint az ezzel járó díj a 2006. június 11-én tartandó BARTÓK BÉLA emlékünnepségen kerül átadásra.
