Építészeti emlékek

Borsodszirák település szerkezete sajátos értékek hordozója, BAZ megye egyik legsajátosabb alaprajzú községe. Egy utcás vízparti átkelőhelyre szerveződő faluközpontja van, ahol a hosszú szalagtelkek legyezőszerűen kanyarodnak a Kis Bódva irányába.
A fő tér háromszög alaprajzú, melynek térfalát történelmi jelentőségű közintézmények határolják le, mint a római katolikus templom, a hajdani katolikus iskola és plébánia épülete.

Katolikus templom

Római Katolikus Nagyboldogasszony templom Cím: Borsodszirák, Fő utca, 3796 Borsodszirák (Nagyboldogasszony) plébánia Cím: 3796 Borsodszirák, Bartók B. u. 67. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tel: 48/341-074 Alapítva: 1765.; Épült: 1780.; Akv.: 1765. Fília: Sajóecseg (Magyarok Nagyasszonya) Sajósenye (Szent István király ökumenikus kápolna) Ziliz Plébániai kormányzó: Kecskés László E-mail:kecskes.laszlo@egriegyhazmegye.hu Oldallagosan ellátja Hangács, Sajóvámos plébániákat

Római katolikus templom	Plébánia

A legrégibb művészeti emlékekkel településünk központi részében találkozhatunk. Műemlék jellegű épületek a római katolikus templom, és katolikus plébánia ház és a volt kasznári-lak /egyházi javak kezelőjének lakása/, mely hosszú ideig kis-iskolaként funkcionált.
A katolikus templomot Gróf Esterházy Károly püspök földesúr építtette a püspöki bevételek terhére.
Az építési terveket Fellner Jakab készítette 1777-ben.
Az 1778-1780 között épült késő barokk stílusú katolikus plébánia-ház 2+2+2 tengelyes timpanonos középrésszel és nagy manzard tetővel cseh süveges mennyezettel készült.
A copf főoltár Halblechner Vencel egri szobrásztól, az oltárkép /Mária mennybe menetele/ Johann Zirklertől származik 1785-ből.
A főoltár aranyozására Mandik Ferenc egri aranyozó vállalkozott, 1785-ben.
A templom orgonáját 1889-ben Müller József rimaszombati orgonaművész készítette.
A templombelső berendezése közül a főoltár, a szószék, a keresztelőkút, a padok, a sekrestye-szekrény, a körmeneti kereszt copf stílusban készült.
A templom környékét XIX. század végi /volt nagy-iskola/ és századfordulós lakóépületek veszik körül, melyeknek többségét már átalakították, átépítették. Az itt található XVIII. századi épületek barokk tér hangulatát keltik.

Bartók Béla Emlékpark

Borsodszirák központjában, a község közintézményei által körbefogott területen található a Bartók Béla Emlékpark. A parkban Bartók Béla szobra mellett, sétányok, pihenőpadok és kandelláberek találhatók, míg a peremterületen kulturált parkolók teszik kényelmessé a park megközelítését.
2009 évben a Bartók-tér felújításra került, melyet június 26-án avattak fel és ekkor kapta a Bartók Béla Emlékpark nevet is a terület.
A község képviselő-testületének régóta dédelgetett álma valósult meg a parkavatással, mert a település fejlesztési törekvéseikben kiemelt feladatnak tekintették a települést szépítő, arculatot fejlesztő célkitűzések megvalósítását. Fontosnak tartották, hogy a község központjában található köztéren az itt található intézmények részére kulturált parkoló kerüljön kialakításra, ugyanakkor az erre haladó embereknek szemet gyönyörködtető látványban legyen részük, és kellemes környezetben tölthessék szabadidejüket a kikapcsolódni, és megpihenni vágyók. Az emlékpark avatással és a névadással Borsodszirák Önkormányzata, Bartók Béla iránti kötődésének elismerését, a zeneszerző és a kultúra iránti elkötelezettségét fejezte ki.
Borsodszirák büszke a nagy zeneszerzőre, büszkén ápolja e kultúrtörténeti értékét. A Bartók kultusz nem csak a névválasztásokban, a Bartók emlék őrzésében, de a településen felállított köztéri emlékekben is megmutatkozik.
Borsodszirák legnagyobb büszkesége az a XX. századi kultúrtörténeti felfedezés, mely szerint Bartók Béla elődeit őrző szülőhely hazánkban egyedül itt, a mi falunkban található. A nagy zeneszerző ükszülei Borsodszirákon leltek végső nyugalomra, s a művész dédapja is itt született.

A két pilisi vörös márvány sírkövön a felírat jól olvasható: Gregorius Bartók 1825, a másikon Gondoss Mária 1820. Bartók Gregorius, azaz Bartók Gergely, Bartók Béla ükapja az anyakönyvi adatok szerint 1771-ben kötött házasságot Szirákon Gondoss Máriával. Itt született fiúk Bartók János, Bartók Béla dédapja is. Ő állította a síremléket szüleinek. Bartók János a Torontál megyei Magyarcsernára költözött. Itt született harmadik nemzedékként Bartók Béla.

A felfedezést a legnagyobb Bartók gyűjteménnyel rendelkező belga származású professzor, Denijs Dille francia nyelv- és irodalom tanár tette 1954-ben. A kultúrtörténeti felfedezés érdekességét fokozza, hogy ebből a korból a régi temetőben csupán ez a két sír maradt fenn. A sírokat, melyek azóta műemlék jellegűnek lettek nyilvánítva a község rendbe hozatta.

Bartók Béla ükszüleinek sírhelye

A két pilisi vörös márvány sírkövön a következő felirat olvasható:

• Gregorius Bartók 1825,
• a másikon Gondoss Mária 1820.

Kisiskola

A Bartók Béla utca 50.számú földszintes saroképület hazánk egyik legrégibb és mai napig érintetlen állapotú műemléki iskolaépülete. A késő barokk stílusú. boltíves folyosóról nyílnak a helyiségek, termek. A négy ablakos épület bejárata feletti felirat szerint az épület 1777-ben épült, mely valószínűsíti, hogy a plébánia házat és templomot építő mesterek lakása volt.A munkálatok befejeztével az építményt a püspökség jövedelmeinek kezelője, a kasznár használta. A bérleti forma elterjedése idején püspöki bérlők voltak a lakói. 1927-től oktatási célra használták.2007 évben fejeződött be a Kisiskola megmentésére irányuló építőmunka első szakasza amely az épület tetőfelújításán túlmenően a teljes külső állagmegóvását és a külső történelmi homlokzat helyreállítását is magába foglalta. A munkában együttműködött a Borsodszirák Római Katolikus Egyházközség és a települési Önkormányzat. A mentési munkálatokhoz állami forrásból jelentős pályázati összeget biztosított a Nemzeti Kulturális Alap. 2012-ben a História-völgy projekt keretében a műemlék épület Hímes-ház címen került felavatásra.

Hímes Ház

A sziráki népviselet és népművészet már az 1896-os ezredévi kiállításon képviselte Borsod megyét- természetesen a mezőkövesdi mellett. Sajnos e népviseletnek az I. világháború utáni évekre már csak a híre maradt, életszerű viselete megszűnt.
A település XIX. századvégi népviselete szőttes- és hímzéskultúrájának bemutatására méltó helyszín a barokk főtéren álló műemlék épület, amely 1777-ben épült. Először kasznárház volt, majd iskola, végül tanítói lakás. Az épület felújítása és múzeum alakítása a História-völgy projekt megvalósításával, a Csereháti Településszövetség gesztorálásával jöhetett létre. A Hímes-ház épülete barokk stílusban épült kontyolt nyeregtetővel, cseh süvegboltozattal. A bemutatóhely szobáiban megtalálhatóak a hagyományos népviselet ruhadarabjai 7 bemutató bábún, ezen kívül van még itt stafírungos szekrény, ágy, komód, láda, asztal, székek.
Az első kiállítás bemutatja a sziráki népművészetet olyan formában, ami a látogató számára élményszerűvé teszi a befogadást, hiszen a Hímes-ház interaktív lehetőségeket is kínál; ilyen például a népviseletbe öltözködés, erről fénykép készíttetése, a hímzés alapjainak elsajátítása, bábkészítés és mézeskalácssütés. Az ide látogatók bepillantást kaphatnak a falu és a térség hímzés- és szőttes világába, a paraszt barokk lakáskultúrába.
Az épület két szobájában második kiállításként Bartók Bélának állítottak emléket, ahol a látogatók megnézhetik a Bartók relikviákat, zongorát, vitrint és bele is hallgathatnak a mester műveibe. Az épületben kialakításra került még egy bábszínház, ahol Bartók színpadi művei mellett más darabokat is elő lehet adni- a színes bábkészletnek köszönhetően. A falakon körben tablók mutatják be Bartók Béla életét és a helyi kultuszt halk zeneszó kíséretében.

I-II. Világháborús emlékmű

A Szent Jánosról elnevezett dombon található az új, első- és második világháborús emlékmű, mely harmonikusan épül be a falu barokk jellegű terébe.

Nepomuki Szent János szobra

Településünk szép, barokk jellegű terét szobrászati alkotások teszik teljesebbé. Az 1839 körül készült Nepomuki Szent János vasból öntött szobra a templom előtt áll.

Keresztcsűrös építkezés

Borsodszirák településszerkezetének fontos jellegzetessége a keresztcsűrös építkezés.