Építészeti
emlékek
Borsodszirák település szerkezete
sajátos értékek hordozója, BAZ megye egyik legsajátosabb
alaprajzú községe. Egy utcás vízparti átkelőhelyre
szerveződő faluközpontja van, ahol a hosszú szalagtelkek
legyezőszerűen kanyarodnak a Kis Bódva irányába.
A fő tér háromszög alaprajzú, melynek térfalát történelmi
jelentőségű közintézmények határolják le, mint a római
katolikus templom, a hajdani katolikus iskola és plébánia
épülete.
Katolikus
templom
Római
Katolikus Nagyboldogasszony templom
Cím: Borsodszirák, Fő utca,
3796
Borsodszirák (Nagyboldogasszony) plébánia
Cím: 3796 Borsodszirák, Bartók B. u. 67. Borsod-Abaúj-Zemplén
megye
Tel: 48/341-074
Alapítva: 1765.; Épült: 1780.;
Akv.: 1765.
Fília:
Sajóecseg (Magyarok Nagyasszonya)
Sajósenye (Szent István király ökumenikus kápolna)
Ziliz
Plébániai
kormányzó: Kecskés László
E-mail:kecskes.laszlo@egriegyhazmegye.hu
Oldallagosan
ellátja Hangács, Sajóvámos plébániákat |
 |
 |
 |
 |
Római
katolikus templom |
Plébánia |
A
legrégibb művészeti emlékekkel településünk központi
részében találkozhatunk. Műemlék jellegű épületek
a római katolikus templom, és katolikus plébánia ház
és a volt kasznári-lak /egyházi javak kezelőjének
lakása/, mely hosszú ideig kis-iskolaként funkcionált.
A katolikus templomot Gróf Esterházy Károly püspök
földesúr építtette a püspöki bevételek terhére.
Az építési terveket Fellner Jakab készítette 1777-ben.
Az 1778-1780 között épült késő barokk stílusú katolikus
plébánia-ház 2+2+2 tengelyes timpanonos középrésszel
és nagy manzard tetővel cseh süveges mennyezettel
készült.
A copf főoltár Halblechner Vencel egri szobrásztól,
az oltárkép /Mária mennybe menetele/ Johann Zirklertől
származik 1785-ből.
A főoltár aranyozására Mandik Ferenc egri aranyozó
vállalkozott, 1785-ben.
A templom orgonáját 1889-ben Müller József rimaszombati
orgonaművész készítette.
A templombelső berendezése közül a főoltár, a szószék,
a keresztelőkút, a padok, a sekrestye-szekrény, a
körmeneti kereszt copf stílusban készült.
A templom környékét XIX. század végi /volt nagy-iskola/
és századfordulós lakóépületek veszik körül, melyeknek
többségét már átalakították, átépítették. Az itt található
XVIII. századi épületek barokk tér hangulatát keltik.
Bartók
Béla Emlékpark
Borsodszirák
központjában, a község közintézményei által körbefogott
területen található a Bartók Béla Emlékpark. A parkban
Bartók Béla szobra mellett, sétányok, pihenőpadok
és kandelláberek találhatók, míg a peremterületen
kulturált parkolók teszik kényelmessé a park megközelítését.
2009 évben a Bartók-tér felújításra került, melyet
június 26-án avattak fel és ekkor kapta a Bartók Béla
Emlékpark nevet is a terület.
A község képviselő-testületének régóta dédelgetett
álma valósult meg a parkavatással, mert a település
fejlesztési törekvéseikben kiemelt feladatnak tekintették
a települést szépítő, arculatot fejlesztő célkitűzések
megvalósítását. Fontosnak tartották, hogy a község
központjában található köztéren az itt található intézmények
részére kulturált parkoló kerüljön kialakításra, ugyanakkor
az erre haladó embereknek szemet gyönyörködtető látványban
legyen részük, és kellemes környezetben tölthessék
szabadidejüket a kikapcsolódni, és megpihenni vágyók.
Az emlékpark avatással és a névadással Borsodszirák
Önkormányzata, Bartók Béla iránti kötődésének elismerését,
a zeneszerző és a kultúra iránti elkötelezettségét
fejezte ki.
Borsodszirák büszke a nagy zeneszerzőre, büszkén ápolja
e kultúrtörténeti értékét. A Bartók kultusz nem csak
a névválasztásokban, a Bartók emlék őrzésében, de
a településen felállított köztéri emlékekben is megmutatkozik.
Borsodszirák legnagyobb büszkesége az a XX. századi
kultúrtörténeti felfedezés, mely szerint Bartók Béla
elődeit őrző szülőhely hazánkban egyedül itt, a mi
falunkban található. A nagy zeneszerző ükszülei Borsodszirákon
leltek végső nyugalomra, s a művész dédapja is itt
született.
A
két pilisi vörös márvány sírkövön a felírat jól olvasható:
Gregorius Bartók 1825, a másikon Gondoss Mária 1820.
Bartók Gregorius, azaz Bartók Gergely, Bartók Béla
ükapja az anyakönyvi adatok szerint 1771-ben kötött
házasságot Szirákon Gondoss Máriával. Itt született
fiúk Bartók János, Bartók Béla dédapja is. Ő állította
a síremléket szüleinek. Bartók János a Torontál megyei
Magyarcsernára költözött. Itt született harmadik nemzedékként
Bartók Béla.
A
felfedezést a legnagyobb Bartók gyűjteménnyel rendelkező
belga származású professzor, Denijs Dille francia
nyelv- és irodalom tanár tette 1954-ben. A kultúrtörténeti
felfedezés érdekességét fokozza, hogy ebből a korból
a régi temetőben csupán ez a két sír maradt fenn.
A sírokat, melyek azóta műemlék jellegűnek lettek
nyilvánítva a község rendbe hozatta.
Bartók
Béla ükszüleinek sírhelye
A két pilisi vörös márvány sírkövön a következő felirat
olvasható:
-
Gregorius Bartók 1825,
- a
másikon Gondoss Mária 1820.
Kisiskola
A
Bartók Béla utca 50.számú földszintes saroképület hazánk
egyik legrégibb és mai napig érintetlen állapotú műemléki
iskolaépülete. A késő barokk stílusú. boltíves folyosóról
nyílnak a helyiségek, termek. A négy ablakos épület
bejárata feletti felirat szerint az épület 1777-ben
épült, mely valószínűsíti, hogy a plébánia házat és
templomot építő mesterek lakása volt.A munkálatok befejeztével
az építményt a püspökség jövedelmeinek kezelője, a kasznár
használta. A bérleti forma elterjedése idején püspöki
bérlők voltak a lakói. 1927-től oktatási célra használták.2007
évben fejeződött be a Kisiskola megmentésére irányuló
építőmunka első szakasza amely az épület tetőfelújításán
túlmenően a teljes külső állagmegóvását és a külső történelmi
homlokzat helyreállítását is magába foglalta. A munkában
együttműködött a Borsodszirák Római Katolikus Egyházközség
és a települési Önkormányzat. A mentési munkálatokhoz
állami forrásból jelentős pályázati összeget biztosított
a Nemzeti Kulturális Alap.
2012-ben a História-völgy projekt keretében a műemlék
épület Hímes-ház címen került felavatásra.
|
 |
Hímes
Ház
A
sziráki népviselet és népművészet már az 1896-os ezredévi
kiállításon képviselte Borsod megyét- természetesen
a mezőkövesdi mellett. Sajnos e népviseletnek az I.
világháború utáni évekre már csak a híre maradt, életszerű
viselete megszűnt.
A település XIX. századvégi népviselete szőttes- és
hímzéskultúrájának bemutatására méltó helyszín a barokk
főtéren álló műemlék épület, amely 1777-ben épült.
Először kasznárház volt, majd iskola, végül tanítói
lakás. Az épület felújítása és múzeum alakítása a
História-völgy projekt megvalósításával, a Csereháti
Településszövetség gesztorálásával jöhetett létre.
A Hímes-ház épülete barokk stílusban épült kontyolt
nyeregtetővel, cseh süvegboltozattal. A bemutatóhely
szobáiban megtalálhatóak a hagyományos népviselet
ruhadarabjai 7 bemutató bábún, ezen kívül van még
itt stafírungos szekrény, ágy, komód, láda, asztal,
székek.
Az első kiállítás bemutatja a sziráki népművészetet
olyan formában, ami a látogató számára élményszerűvé
teszi a befogadást, hiszen a Hímes-ház interaktív
lehetőségeket is kínál; ilyen például a népviseletbe
öltözködés, erről fénykép készíttetése, a hímzés alapjainak
elsajátítása, bábkészítés és mézeskalácssütés. Az
ide látogatók bepillantást kaphatnak a falu és a térség
hímzés- és szőttes világába, a paraszt barokk lakáskultúrába.
Az épület két szobájában második kiállításként Bartók
Bélának állítottak emléket, ahol a látogatók megnézhetik
a Bartók relikviákat, zongorát, vitrint és bele is
hallgathatnak a mester műveibe. Az épületben kialakításra
került még egy bábszínház, ahol Bartók színpadi művei
mellett más darabokat is elő lehet adni- a színes
bábkészletnek köszönhetően. A falakon körben tablók
mutatják be Bartók Béla életét és a helyi kultuszt
halk zeneszó kíséretében.
 |
|
 |
I-II.
Világháborús emlékmű
A Szent Jánosról elnevezett dombon található az új,
első- és második világháborús emlékmű, mely harmonikusan
épül be a falu barokk jellegű terébe.
Nepomuki
Szent János szobra
Településünk szép, barokk jellegű terét szobrászati
alkotások teszik teljesebbé. Az 1839 körül készült
Nepomuki Szent János vasból öntött szobra a templom
előtt áll.
Keresztcsűrös
építkezés
Borsodszirák
településszerkezetének fontos jellegzetessége a keresztcsűrös
építkezés.
|