TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Elnevezés eredete

A település nevének utótagja sokféle írásalakban, szóalakban maradt ránk. Hosszú évszázadok alatt alakult ki a mai formája. A legkorábban említett változat 1261-ben Zyrakh alakban fordul elő az egri püspökségi birtokok felsorolásában. A legutóbbi kutatások álláspontja szerint a bolgár eredetű Cupák /szirák/ apja halála után árvának született fiú személynevéből származik.
A Borsod előtag 1907-től hivatalos megnevezésként a megyei hovatartozást kifejezve kapcsolódik Szirák nevéhez.


Történeti leírás

Szirák és a Bódva völgyének településeiről általában a XIII. század második felétől kezdődnek el írott forrásaink, de a feltárt gazdag leletek bizonyítják, hogy e tájon az őskortól éltek emberek. Szirák, írott történelme 1261-ben kezdődik.
Ekkor az egri püspökség birtokaként sorolják fel, s ez a pozíciója a további évszázadokban is megmaradt.1804-ben az egri püspökségből érsekség lett. Szirák egyház kormányzatilag továbbra is Egerhez tartozott, de az egri püspökség területéből létrehozták a kassai püspökséget és a mindenkori kassai püspök megkapta Szirák püspöki birtokait és innen származó jövedelmét. A falu történelmében, fejlődésében tehát meghatározó az egyház, mint szervezet, mellyel a település története 7 évszázadon keresztül fonódott összen. Az egyházi birtokos: az egri, majd a kassai püspökség és a faluvallási, gazdasági, kulturális, szociális kapcsolat rendszere jótékonyan hatott a történelem viharában, egyszer-egyszer elpusztult, vagy elnéptelenedett, illetve természeti csapásokkal /pestis, szárazság, sáskajárás, tűzvész/ többször sújtott településünk életére. A kapcsolatok nem mindig voltak harmonikusak, de előbb-utóbb felül kerekedtek azok az erők, melyek a korábbi viszonyrendszert képviselték.
Az egyházi elől járók alkalmazkodva a változó világhoz, elősegítették községünk fejlődését.
E korszak emlékét őrzik legrégibb fennmaradt értékeink, a műemlék jellegű építményeink, melyek közül kiemelendő a XVIII. század végén késő barokk stílusban épült római katolikus templom és parókia, és az 1777-ben készült kasznári lakás. A településünket a XIX. század közepétől a XX. század közepéig a bérleti rendszer, a püspöki földek bérbevétele, esetleg megvásárlása, a települést messze vidéken híressé tevő belterjes kisparaszti gazdaságok, azon belül az állattenyésztés jellemezték A falu fejlődésében, annak zártságát oldva, megközelíthetőségét biztosítva fontos előrelépést jelentett az 1896-ban Sajóecseg-Torna között kiépült 58 km-es vasút szakasz.
A Szirákon keresztülhaladó szakaszhoz a település határában bányászták ki a kavicsot, homokot. Ekkor fakadt fel itt a talajvíz, ami ma egy szép környezetben lévő halastó. Az 1945-ös év az egyházi birtokok felosztása, és az 1960-as év a Bartók Béla Termelőszövetkezet megalakulásának éve a településünk egy-egy újabb korszakának születését jelzik. A Bartók Béla Termelőszövetkezet az évtizedek során az ország egyik leggazdagabb, a megye leghíresebb mezőgazdasági, ipari szövetkezetévé vált. A szövetkezet az alaptevékenységét sokrétű és nagy volumenű élelmiszer-gazdasági tevékenységgel egészítette ki. Műanyag-lakatos, forgácsoló, tapéta, dekorit, kadmium-nikkel, építési, szállítási, hús, desszert, ásványvíz- és üdítő-palackozó, feldolgozó és rehabilitációs üzem is létesült. A szövetkezet gazdasági, kulturális beruházások támogatója lett. Településünk ismertsége a szövetkezet fejlődésével együtt növekedett. Az 1990-es években beinduló vállalkozások időszakában a szövetkezetből több sikeres vállalkozás indult el, melyek működési eredményessége továbbra is meghatározó szerepet tölt be a település fejlődésében, ismertségében.

Ízelítő a falu néprajzából

Borsodszirák néprajzi értékeit tekintve kiemelkedik környezetéből. A néprajzi elkülönültségét a környező falvaktól a földrajzi adottsága, gazdálkodása, vallási egyneműsége befolyásolta.
A faluról készült első néprajzi leírást Fényes Elek geográfiai szótárában így olvashatjuk: "Lakosai tisztán magyarok, s jól gazdálkodó emberek, öltözetük egyszerű, csinos, nőszemélyeik e környéken legszebbek s legcsinosabban öltözködőnek tartanak, férfiaik is nagyon csinosan öltözködnek. Az egész helység egyszeri tekintetre a lakosok jólétére mutat, házaik rendszeresen és csinosan építettek, udvaraik tiszták, jól rendezettek..."Az 1896-os ezredévi kiállításon, a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet és népművészet képviselte Borsod vármegyét. /nevezetes népviseletnek az 1920-1930-as évekre már csak a híre maradt, a századforduló született generációk kiöregedésével, elmenetelével az életszerű népviselet megszűnt Borsodszirákon, azokat csak leírásokból, rajzokból, fényképekről ismerhetjük/.