TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Elnevezés
eredete
A település nevének utótagja sokféle írásalakban,
szóalakban maradt ránk. Hosszú évszázadok alatt alakult
ki a mai formája. A legkorábban említett változat
1261-ben Zyrakh alakban fordul elő
az egri püspökségi birtokok felsorolásában. A legutóbbi
kutatások álláspontja szerint a bolgár eredetű Cupák
/szirák/ apja halála után árvának született
fiú személynevéből származik.
A Borsod előtag 1907-től hivatalos
megnevezésként a megyei hovatartozást kifejezve kapcsolódik
Szirák nevéhez.
Történeti leírás
Szirák
és a Bódva völgyének településeiről
általában a XIII. század második felétől kezdődnek
el írott forrásaink, de a feltárt gazdag leletek bizonyítják,
hogy e tájon az őskortól éltek emberek. Szirák,
írott történelme 1261-ben kezdődik.
Ekkor az egri püspökség birtokaként sorolják fel,
s ez a pozíciója a további évszázadokban is megmaradt.1804-ben
az egri püspökségből érsekség lett. Szirák
egyház kormányzatilag továbbra is Egerhez tartozott,
de az egri püspökség területéből létrehozták a kassai
püspökséget és a mindenkori kassai püspök megkapta
Szirák püspöki birtokait és innen
származó jövedelmét. A falu történelmében, fejlődésében
tehát meghatározó az egyház, mint szervezet, mellyel
a település története 7 évszázadon
keresztül fonódott összen. Az egyházi birtokos: az
egri, majd a kassai püspökség és a faluvallási, gazdasági,
kulturális, szociális kapcsolat rendszere jótékonyan
hatott a történelem viharában, egyszer-egyszer elpusztult,
vagy elnéptelenedett, illetve természeti csapásokkal
/pestis, szárazság, sáskajárás, tűzvész/ többször
sújtott településünk életére. A kapcsolatok nem mindig
voltak harmonikusak, de előbb-utóbb felül kerekedtek
azok az erők, melyek a korábbi viszonyrendszert képviselték.
Az egyházi elől járók alkalmazkodva a változó világhoz,
elősegítették községünk fejlődését.
E korszak emlékét őrzik legrégibb fennmaradt értékeink,
a műemlék jellegű építményeink, melyek közül kiemelendő
a XVIII. század végén késő barokk
stílusban épült római katolikus templom és parókia,
és az 1777-ben készült kasznári lakás.
A településünket a XIX. század közepétől a
XX. század közepéig a bérleti rendszer, a
püspöki földek bérbevétele, esetleg megvásárlása,
a települést messze vidéken híressé tevő belterjes
kisparaszti gazdaságok, azon belül az állattenyésztés
jellemezték A falu fejlődésében, annak zártságát oldva,
megközelíthetőségét biztosítva fontos előrelépést
jelentett az 1896-ban Sajóecseg-Torna
között kiépült 58 km-es vasút szakasz.
A Szirákon keresztülhaladó szakaszhoz
a település határában bányászták ki a kavicsot, homokot.
Ekkor fakadt fel itt a talajvíz, ami ma egy szép környezetben
lévő halastó. Az 1945-ös év az egyházi
birtokok felosztása, és az 1960-as
év a Bartók Béla Termelőszövetkezet
megalakulásának éve a településünk egy-egy újabb korszakának
születését jelzik. A Bartók Béla Termelőszövetkezet
az évtizedek során az ország egyik leggazdagabb, a
megye leghíresebb mezőgazdasági, ipari szövetkezetévé
vált. A szövetkezet az alaptevékenységét sokrétű és
nagy volumenű élelmiszer-gazdasági tevékenységgel
egészítette ki. Műanyag-lakatos, forgácsoló, tapéta,
dekorit, kadmium-nikkel, építési, szállítási, hús,
desszert, ásványvíz- és üdítő-palackozó, feldolgozó
és rehabilitációs üzem is létesült. A szövetkezet
gazdasági, kulturális beruházások támogatója lett.
Településünk ismertsége a szövetkezet fejlődésével
együtt növekedett. Az 1990-es években
beinduló vállalkozások időszakában a szövetkezetből
több sikeres vállalkozás indult el, melyek működési
eredményessége továbbra is meghatározó szerepet tölt
be a település fejlődésében, ismertségében.
Ízelítő a falu néprajzából
Borsodszirák néprajzi értékeit tekintve
kiemelkedik környezetéből. A néprajzi elkülönültségét
a környező falvaktól a földrajzi adottsága, gazdálkodása,
vallási egyneműsége befolyásolta.
A faluról készült első néprajzi leírást Fényes
Elek geográfiai szótárában így olvashatjuk:
"Lakosai tisztán magyarok, s jól gazdálkodó emberek,
öltözetük egyszerű, csinos, nőszemélyeik e környéken
legszebbek s legcsinosabban öltözködőnek tartanak,
férfiaik is nagyon csinosan öltözködnek. Az egész
helység egyszeri tekintetre a lakosok jólétére mutat,
házaik rendszeresen és csinosan építettek, udvaraik
tiszták, jól rendezettek..."Az 1896-os
ezredévi kiállításon, a mezőkövesdi mellett a sziráki
népviselet és népművészet képviselte Borsod
vármegyét. /nevezetes népviseletnek az 1920-1930-as
évekre már csak a híre maradt, a századforduló született
generációk kiöregedésével, elmenetelével az életszerű
népviselet megszűnt Borsodszirákon,
azokat csak leírásokból, rajzokból, fényképekről ismerhetjük/.
|